Hungría: Szükség van a magyar burgonyára

Mintegy 25 hektáros területen termelik a vető-, és étkezési burgonyát a Georgikon földjein. Eddig a Burgonyakutatási Központ végezte a termelést a kutatási és nemesítési feladatok mellett. A sikeres gazdasági tevékenység érdekében idén tavasszal már a Georgikon Tanüzem fogja végezi a szántóföldi vetőgumó termesztést.

Ez az átszervezés volt az egyik fő aktualitása az ágazati fórumnak. A Pannon Egyetem rektor helyettese, Kocsis László hangsúlyozta, hogy hatékonyságában erőteljes növekedést várnak az új rendszertől, melyben a kutatással foglalkozó szakembernek nem kell a piaci alapú termeléssel foglalkoznia. A Burgonyakutatási Központ elmúlt 15 évének értékelése kapcsán elhangzott, hogy állami támogatás nélkül, önfenntartó módon sikerült kimagasló eredményeket elérni az intézetnek. – Mindene esetre ilyen körülmények mellett is tudtunk nyolc új fajtát kinemesíteni, ezek közül, itteni, magyarországi viszonyok között piacvezető lett a Balatoni rózsa nevű fajtánk, ami egy óriási eredmény. Több fajtánkat most már környező országokban is termesztik, tehát ez az intézetnek a legfontosabb eredménye, illetve az hogy a 15 év alatt több száz tonna vetőburgonyát állítottunk elő, amit a gazdák természetesen sikerrel tudtak használni és ebből nekik profitjuk keletkezett - nyilatkozta Polgár Zsolt, az intézet vezető kutatója.

A tavalyi esztendő a primőr burgonya termesztőinek jól sikerült, azonban a nyári aszályos időszak végett a termések nem voltak kimagaslóak. Átlagosan 20-25 hektár burgonyát takarítottak be hektáronként a magyar gazdák. A nyár elejéig 50-60 forintos nyomott, de még jó áron értékesíthették a burgonya kilogrammját. Augusztus végétől ez teljesen bedőlt és azóta is stagnáló, alacsony áron tudják eladni a gumós növényt. A Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács nagyobb állami segítséget vár, hogy a magyar burgonya nagyobb teret nyerhessen.– Nagy szükség lenne már az évek óta forszírozott állami segítségre, ugyan az idei évtől már egy kisebb támogatási csomag a magyar gazdálkodók számára, akik legalább egy hektáron termesztenek burgonyát, azonban úgy érezzük, hogy ez még mindig kevés és lehetne javítani a piaci lehetőségeken is - mondta Varga György, a terméktanács tagja.

A burgonya ágazati fórumon a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a kormányzat célja az öntözéses rendszerek fejlesztése, hiszen választ kell adni a klímaváltozás negatív hatásaira. Szépe Ferenc méltatta a keszthelyi Burgonyakutatási Központ tevékenységét. – Jó volt a cél, amikor ezt a Zsolték kitűzték, hogy rezisztens fajtákat hoznak létre. Gyakorlatilag Európába ezzel most élen vannak. Olyan célt tűztek ki, ami a fenntarthatóságot szolgálja; új fajták jelennek meg, a fajtának a sokszínűségét, a számosságát növelik, és olyan technológiát lehet vele alkalmazni, amivel tényleg nem kellenek további a területek és egészséges táplálékot tudnak biztosítani a fogyasztóknak.

A főosztályvezető hozzátette, hogy a magyar gazdák jól képzettek, de a marketing területén elmaradásban vannak. Fontos célnak nevezte a Burgonyakutatási Központ csapatának fenntartását, melyhez lehetőségei szerint segítséget is ígért.