Rumania: Van, amiből jó, és van, amiből rossz , így lesz átlagos az idei termés

Hektáronként 26 tonnás átlagmennyiségű terméssel büszkélkedhetnek idén a Hargita megyei krumplitermesztők. Mivel a pityókaföldek nagy részén még nem takarították be a termést, valamelyest változhat az átlagmennyiség, de a jelenlegi adatok alapján elmondható, hogy rég volt olyan jó krumplitermés Hargita megyében, mint idén – közölte Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjének a számításai szerint burgonyaimportra sem lesz szükség a megyében, ugyanis a termés fedezi majd az éves keresletet.

Idén a kedvező időjárásnak köszönhetően korábban beérett a burgonya, ezért a chipsgyárak kérésére egy héttel korábban kezdte meg a betakarítást az a hat-hét csíkszéki gazda, akik ezeknél a vállalatoknál értékesítik termésüket. Hargita megyében idén 8200 hektáron termesztenek burgonyát a gazdák, ebből mintegy 210 hektáron már betakarították a termést – tájékoztatott az igazgatóság vezetője. Nagyon jó lett idén a búzatermés is. Az igazgatóság adatai szerint hektáronként mintegy 4100 kilogrammnyi búzát arattak le idén a gazdák. Viszonylag jónak mondható az idei tritikálé- és rozstermés is, viszont rozsból és tavaszi árpából kevesebb lett a sokévi átlagnál. Török Jenő szerint utóbbira részben az a magyarázat, hogy az árpát rendszerint a gyengébb minőségű földjeiken vetik el a gazdák, így a szárazság is jobban megviseli ezt a növénykultúrát.

Megsínylette a termés a szárazságot Az idei termés megítélése térségenként is változik valamelyest. Jónak nevezte az idén learatott árpa- és rozsmennyiséget, de általában minden szalmás gabonaféle termését Varga László nyugalmazott agrármérnök, aki több mint 100 hektárnyi területen gazdálkodik Székelykeresztúron. A legnagyobb területen ő kukoricát termeszt, és úgy tapasztalta, hogy megsínylették a növények a júliusi, augusztusi szárazságot, nem teltek ki megfelelően a kukoricaszemek, és a csövek is kisebbre nőttek a reméltnél.

Ez mintegy húszszázalékos terméskiesést eredményezett nála. A cukorrépa esetében még rosszabb a helyzet: az aszály miatt nem fejlődtek megfelelően a növények, 700–800 gramm helyett csak 500 grammosra nőttek. Varga számításai szerint harmincszázalékos a terméskiesés. A lucerna esetében 20 százalékos a terméskiesés, a kaszálókról viszont a szokásos mennyiségnél mintegy 30–35 százalékkal kevesebb takarmányt tudtak begyűjteni a gazdák a szárazság miatt. Az aszály általános problémává vált, kiapadtak a kutak is, naponta hordják a vizet a legelőre, sorolta a nehézségeket a szakember, hozzáfűzve, hogy ő naponta hatezer liter vizet kénytelen kiszállítani a hétkilométeres távolságra található legelőre. A terméskiesést már nem tudnák pótolni a kiadós esők sem. A kukorica, a természetes és vetett füvek esetében már behozhatatlan a kiesés, mindössze a lucerna mennyisége nőhetne a negyedik kaszálásra, ha esne 40–50 liter eső négyzetméterenként, illetve javítana ez a cukorrépatermésen is – magyarázta a gazda.

A burgonya mennyiségét ő is jónak nevezte. Tapasztalata szerint nem szenvedte meg a szárazságot ez a növénykultúra, ugyanis mire beállt az aszály, a termés már nagyjából be volt érve. Az ő értékelése alapján az idei év átlagos a gazdák számára.